2010. május 28., péntek

Jó éjszakát

Sziasztok!

Ez a nap is eltelt. Főiskolás révén, ma már aktívan tanultam a vizsgaidőszakra, ami tőlem igencsak nem megszokott dolog. Makroökonómia lesz az első vizsgám, amiről azt kell tudni, hogy nem lehet rá annyit tanulni, hogy az ember biztosra mehessen, hogy nem bukik meg. Egy ismerősömmel kemény két órát tököltünk azon, hogy egy összkeresleti fv-t ( higgyjétek el, nem akarjátok tudni mi az) hogyan kell felírni, majd végül rájöttünk, hogy nem mi írtuk fel rosszul, hanem a példamegoldás, amit zseniális tanárnőnk töltött fel, volt igencsak elrontva.

Rögtön ezután elolvastam egy kedves, szerintem mondhatom, hogy barátom, bár ő nem ismer engem csak fórumon keresztül, nevezetesen Gyu blog-ját, és meghallgatattam a vele készült interjút. Gyu a Gamestar szerkesztőségének egyik tagja, igen nagy hírnévvel és tisztelettel rendelkezve a lelkes gamerek között.

Gyu a szerkesztőségi munkák mellett zenél is, és tavaly karácsonykor készült albuma nem rég lépte át a 10 000 fős látogatottságot. Én is belehallgattam a Time Machine című albumba, és azt kell hogy mondjam, nagyon jóra sikeredett, ajánlom nektek is.

Gyu blogjáért erre szíveskedjetek: http://gyulovesaor.blogspot.com/

Nos, ma már nem jövök vissza, úgyhogy találkozunk holnap.

Jó éjszakát mindenkinek!

Lost

Egyszer minden jónak vége szakad. Sajnos. Nem történt ez máshogy a LOST esetében sem. Hétfőn véget ért számomra egy nagysikerű sorozat története. Külföldön levetítették az utolsó részt is, én pedig jól megnéztem.
Reggel már úgy keltem fel, hogy tudtam mi lesz az esti program. Egész nap arra készültem, hogy otthon, csöndben nyugalomban megnézem Jack, Kate, Sawyer, és Hugo nagy kalandjának a végét. Délután hazafele jövet betáraztam az alapvető ellátmányból, chips, kóla, kukorica. Ahogy elcsendesült a család nyolc órakor neki láttam az utolsó két LOST résznek.

Nem akarok elmondani semmit, de a lezárás olyan jól sikeredett, hogy az elmondhatatlan. És ezt most szó szerint kell érteni. Nem lehet elmondani mi történt, ezt végig kell nézni, és érezni kell. Aki végigkísérte idáig a sorozatot, nem fog csalódni. Aki a magyar adást követi, azt pedig biztosíthatom róla, hogy mindenre választ fog kapni, ami felmerült a sorozat alatt. ( Na jó majdnem mindenre: az első évados jegesmedvéről semmit nem tudunk meg, de hát kit is érdekel az. )

Végül, este 8 körül kicsit fájó szívvel ugyan, de boldogan álltam fel a monitor előtt. Egy több mint hat éves kalandnak lett vége. De mint említettem. Egyszer minden jónak vége szakad.

Alan Wake

Még május 14-ikén jelent meg az Alan Wake című játék, mely öt éves fejlesztést tudhat maga mögött. Természetesen én is végigjátszottam, ( már hogy a fenébe ne ? ) és azt kell hogy mondjam, remekre sikeredett. A story fenomenális, a hangulat meg a Stephen King könyveket idézi.

A játék érdekessége, hogy külön a storyhoz kapcsolódó zenét is készítettek hozzá, ami mellesleg remekre sikeredett. Íme :

Red Dead Redemtion

Emlékszem a megjelenés előtt 5 nappal már tűkön ülve vártam, hogy megjelenjen a játék. Naponta nézegettem a különböző web áruházakat, hátha hamarabb jön meg a játék, de nem így volt. Aztán eljött a nagy nap, indulhattam a vadnyugatra. Legalábbis indulhattam volna, ugyanis reggel még ki kellett mennem szüleimmel a Pomázi telkünkre. (Tekintetbe véve, hogy a házat most építjük és segítenem kellett a kábelezésnél). Így hát aznap reggel szüleimmel és barátnőmmel ( Lily ) kimentünk a telekre, és kemény 6 órás munkával sikerült az összes kábelt a helyére pakolnunk. Lily és Én is egész nap az estét vártuk, hogy hazaérve elmerüljünk a Rockstar stúdió által kreált varázslatosan vad világban. Este 8-kor a játék Xbox360-ra történő feltelepítése után végül ,,megérkeztünk" Amerikába.


Két rossz arcú pali társaságában leszálltunk a hajóról, majd ugyanez a két pali fel is tett minket az első szembejövő vonatra. Miközben utaztunk végighallgattuk a jó pár ismeretlen magánéleti problémáit, sőt még a vacsorára is jutott időnk. Aztán leszálltunk a vonatról, és pár bevezető küldetés után revolverrel, késsel, és lasszóval felszerelkezve nekivágtunk az ismeretlennek.

A Red Dead Redemtion a Rockstar stúdió legújabb GTA stílusú játéka. Amerikában járunk az 1900 évek elején, a filmekből ismert vadnyugat már hanyatlóban van, az iparosodás elérte az államokat. Ennek ellenére a rendfenntartó erők mindennapos harcot vívnak a bűnözőkkel, és ha biztosra akarod venni, hogy életben maradsz, nem árt ha jól kezeled a hatlövetűt. Szerény személyünk, nevezetesen John Marston ebbe a világba érkezik meg két szövetségi ügynök kíséretében. Korábban mi se törvénytisztelői polgár mivoltunkról voltunk híresek, de miután a bandánk cserbenhagyott minket, mi is elhagytuk őket, és családot alapítottunk távol minden bajtól. Sajnos nem élvezhettük sokáig a békés élet nyújtotta örömöket, mert a már fentebb említett két ügynök megtalált minket, és a családunkkal sakkban tartva minket küldött hajdani társaink után. Így hát nincs mit tenni irány a vadnyugat.

Már az előzetes videókon is láthattuk, hogy a játék mennyire gyönyörű és legfőképp mennyire él. A városban mindenki teszi a saját dolgát. Vannak akik naphosszat a pókerasztalnál ülnek, mások Black Jack-kel vagy éppen kockázással verik el az időt. Ezen tevékenységekbe mi is bármikor beszállhatunk, és nem kis mennyiséggel növelhetjük pénztárcánkat, vagy éppenséggel verhetjük el nehezen megszerzett vagyonunkat. Természetesen az élet nem csak a szerencsejáték körül forog. Mint ahogy a való életben, itt is dolgozni kell a megélhetésért. Az asszonyok végzik a számukra kiadott házi munkát, a férfiak pedig így vagy úgy de megkeresik a napi betevőt. Az egyik kisvárosban például egy filmvetítéssel foglalkozó férfiba botlottam, aki miután beültem a filmjére, elmondta, hogy legnagyobb bánata, hogy féleszű színészkollegája elment világot látni, mivel elhitte, hogy mint a filmben, úgy a való világban is nagyszerű cowboy válik majd belőle. Mondanom se kell hogy ez nem így lett.

A játék felépítése viszonylag egyszerű. A kis mini térképen betűvel jelölt személyeknél vehetjük fel az elsődleges küldetéseket. Ezek azok a küldetések ami a storyvonalat is előrelendítik. Természetesen bármikor dönthetünk úgy is, hogy nem megyünk tovább, hanem elmegyünk világot látni. Hogy ez se legyen unalmas, a fejlesztők rengeteg mellékküldetést, és spontáneseményt (nem küldetés hanem vándorlás közben egyszerűen csak megtörténik) pakoltak bele a játékba. A mellékküldetéseket a kis kérdőjellel rendelkező idegenek adják nekünk. Ezek között találhatunk rövidebbeket, és hosszabbakat is, sőt olyan is van, amit nem is tudunk azonnal, egyszerre teljesíteni. Jó példának szolgál az egyik olyan küldetés, amikor valamelyik embernek kell rohangálnunk, hogy a pénzügyeit elrendezzük. Fogjuk magunkat, elmegyünk A pontba, elintézzük amit kell, visszajövünk, készen vagyunk köszönjük. Egy másik változat, amikor nem is kapunk feladatot, csak találkozunk egy lökött idegennel, aki egy könyv megírása végett jött ide. Vele sokszor sok helyen fogunk majd összefutni, és bár feladatot nem kapunk tőle,az hogy hogyan alakul a sorsa érdekes kis mellékszál lesz.



Természetesen a vadnyugaton egy percig se bírnánk ki, ha nem tudnánk bánni a különböző fegyverekkel. Utunk során korlátlanul, egy egész arzenált cipelhetünk magunkkal, a revolvertől kezdve az ismétlőpuskán keresztül a mesterlövészpuskán át a dinamitig minden. Ezen kívül van nálunk egy kés, meg egy lasszó is. A kés az állatok megnyúzásánál igen hasznos, míg a lasszó egyszerre több funkciót is ellát. Egyrészt, ha megtetszik nekünk egy vadon élő ló, a lasszóval elkaphatjuk, majd egy kis minijáték keretében be is törhetjük szerencsétlen állatot. Ha a paci megnyugodott még mindig nincs vége, mert csak akkor lesz teljes értékben a mienk, ha ki is kötjük egy arra kijelölt helyen. Ezek után egy füttyszóval bármikor magunkhoz hívhatjuk derék hátasunkat.



A harc nem hoztak túl nagy újdonságot. Fedezékbe húzódhatunk, onnan kihajolva vagy akár vakon lövöldözhetünk, illetve az egyetlen említésre méltó dolog még a Dead Eye rendszer, mellyel lelassul az idő, és az ellenfél testrészén különféle pontokat kijelölve, az idő lejárta után automatikusan végigtüzelünk mindenkin. Az aki megtanulja ennek a rendszernek a használatát, gyakorlatilag legyőzhetetlen lesz. Egyrészt azért, mert sokkal egyszerűbb ezzel a módszerrel lábon lőni egy körözött személyt, akit el akarunk fogni, mint a nagy rohanásban eltalálni úgy, hogy ne halljon meg és vissza is vihessük a sheriffnek.

A játékban én jó fiú voltam, sajnos belém épült sajátosság hogy nem tudok gonosz lenni, ha van más választásom, így a rossz fiús oldalról nem sokat tudok mondani. Természetesen ha kedvünk támad hozzá lehet bankot rabolni, civileket fosztogatni, és gyilkolászni szabadon melynek magával járó következménye, hogy a fejünkre kitűzött vérdíj, mely egyenes arányosságban áll a fejvadászok számával növekedni fog.

Összegezve a Red Dead Redemtion szerintem a 2010-es év egyik legnagyobb játéka lett, hozza az elvárt Rockstar minőséget. Rengeteg mindent írhatnék még a játékról, mert tényleg rengeteg dolgot lehet csinálni benne, de nem szeretném lelőni az összes poént, mindenki fedezze fel maga, hogy mi van a GTA alkotóinak legújabb címe mögött. Az értékelés során csak a kisebb bugok miatt vontam le pár százalékot a játékból, mert véleményem szerint minden más, 100 %-os lett. A hangulat, a Morricone munkásságát idéző zenék, a nagy westernfilmekre utaló jelenetek, és a grafika mind-mind kiváló lett.

Értékelés : 95%

Bemutatkozás

Tisztelt látogató.

Sok szeretettel üdvözöllek a blogomon. A blog azért kapta az elsőre talán túl általánosnak tűnő Richard Wyeth's World nevet mert, (bár ez nem látszik) egyszerre több dolgot is kifejez. A Richárd a saját nevem, a Wyeth pedig egy számomra örökké emlékezetes játék főhősének a vezetékneve volt. A world pedig nem másra mint a blog témájára utal. Ez a blog rólam fog szólni, az én világomról, melybe beletartoznak a videójátékok, a számítástechnika, a tánc illetve egyéb kultúrális események, koncertek stb.stb... Legtöbbször egyéni véleményemet fogjátok hallani sok dologgal kapcsolatban, melyekről a ti vélemenyet is szívesen fogadom bármikor. Rengeteg játékról, számomra érdekes informatikai hirről fogtok itt hallani, illetve mivel ír táncos is vagyok egyben, az esetleges felvételeket, fellépésekről készült fotókat is itt szeretném megosztani a nagyközönséggel. Elég tág az érdeklődési köröm, így elő fog fordulni, hogy bizonyos rendezvényeket is mutatni fogok nektek.

Kérlek ha tetszett a blog, oszd meg másokkal is.

Maximális köszönettel:

Rick